Injekciós visszérkezelés

Folyadék- és habszkleroterápia – betegtájékoztató

A szkleroterápia során az érsebész a kezelendő, tágult visszeret vékony tűvel megszúrja, majd szklerotizáló gyógyszert – lauromakrogol 400-at, más néven polidokanolt, Aethoxysklerol készítményt – juttat a vénába. A beadott gyógyszer károsítja a véna belső felszínét, ezáltal az ér falai egymáshoz tapadnak, a kezelt érszakasz elzáródik, majd fokozatosan hegesen átalakul és összezsugorodik. Ennek eredményeként a visszértágulat többnyire jelentősen elhalványodik vagy láthatatlanná válik.

A szkleroterápiás kezelések rendszerint több alkalomból állnak. A rendelőben alkalmazott kezelési protokoll szerint egy alkalommal végtagonként általában egy 2 ml-es ampulla gyógyszeroldat kerül felhasználásra. Ez rendszerint körülbelül egy tenyérnyi terület kezelésére elegendő, de a ténylegesen kezelhető terület nagysága a visszerek számától, átmérőjétől és elhelyezkedésétől függ.

A beadott gyógyszer koncentrációját a kezelendő visszértágulat átmérője, típusa, elhelyezkedése, valamint a beteg egyéni adottságai alapján választjuk meg. Nagyobb átmérőjű, vaskosabb visszértágulatok esetén a gyógyszert levegővel vagy más, erre alkalmas gázzal összekeverve finom buborékos mikrohabbá alakítjuk. Ezt nevezzük habszkleroterápiának.

A kezelés menete

A kezelés során a tűszúrások és a kezelt vénaszakaszok fölé kis gézgombócokat helyezünk, majd a kezelés végén a végtagra kompressziós pólya és rugalmas kötésrögzítő kerül. A kötést célszerű másnap reggelig, legalább 10–12 órán keresztül fennhagyni, hogy a kezelt vénafalakat egymáshoz nyomva tartsa.

A kezelés során átmeneti csípő, égő érzés, feszülés vagy enyhe fájdalom jelentkezhet. Ezek rendszerint rövid időn belül megszűnnek.

Teendők a kezelés után

A szkleroterápiát követően legalább 30 perc séta javasolt. A tartós, mozdulatlan ülő vagy álló testhelyzet kerülendő.

Könnyű testmozgás és séta már a kezelés napján megengedett. A kezelt végtag jelentős túlterhelése, valamint a fájdalmat vagy erős lüktetést kiváltó, intenzív sporttevékenység az első napokban kerülendő.

A kezelést követő reggelen a kötést el kell távolítani. A kezelt terület szükség szerint 10–15 percig hűthető, például textíliába csavart jégzselével. A jeget közvetlenül a bőrre helyezni nem szabad. Tartós nedves borogatás nem javasolt.

A kezelt végtagon térdig vagy combtőig érő kompressziós harisnya viselése javasolt napközben a kezelés időtartama alatt, illetve az utolsó kezelést követően további két hétig. A harisnya típusát és kompressziós fokozatát egyénileg választjuk meg:

• enyhébb seprűvéna- vagy reticularis visszértágulatok esetén rendszerint I. kompressziós fokozatú harisnya vagy zokni elegendő;
• kifejezettebb visszértágulatok esetén II. kompressziós fokozatú, orvosi kompressziós harisnya használata lehet indokolt.

A kezelést követő nap estéjétől 3–5 napon keresztül heparinoid vagy heparintartalmú helyi gél – például Lioton vagy Dimovena gél – használható az érintett területen. Amennyiben a kezelt terület érzékennyé, meleggé vagy pirossá válik, a helyi kezelés rövid ideig tartó hűtéssel egészíthető ki.

Venotonikus gyógyszerek – például Detralex vagy Dimotec – alkalmazása csökkentheti a vénás eredetű nehézláb-érzést, feszülést és egyes kezelés utáni panaszokat. Ezek szedése azonban nem minden esetben szükséges, és nem helyettesíti a kompressziós kezelést vagy az előírt kontrollvizsgálatot.

A szkleroterápiát követően:

• legalább két hétig kerülendő a forró fürdő, termálfürdő és szauna;
• legalább 4–6 hétig kerülendő a kezelt terület napoztatása és a szolárium használata;
• a kezelt területet erős napsugárzás esetén ruházattal vagy megfelelő fényvédő készítménnyel védeni kell.

A kezelés várható eredménye és korlátai

A szkleroterápia eredménye egyénenként eltérő. A kezelt visszerek elhalványulása fokozatosan, rendszerint hetek vagy hónapok alatt következik be.

Nem garantálható, hogy valamennyi kezelt ér teljesen és véglegesen eltűnik. Egyes visszerek csak részlegesen halványodhatnak el, a későbbiekben újranyílhatnak, illetve más területeken új visszértágulatok jelenhetnek meg. A megfelelő eredmény eléréséhez több kezelési alkalom, ritkábban más kezelési módszer alkalmazása válhat szükségessé.

A szkleroterápia a már kialakult visszereket kezeli, de a visszérbetegségre való hajlamot és annak kiváltó okát nem minden esetben szünteti meg.

Várható helyi reakciók

A kezelést követően a tűszúrások helyén, illetve a kezelt vénák lefutásának megfelelően kisebb bevérzések, kékes-lilás foltok jelenhetnek meg. Ezek többnyire 2–4 hét alatt fokozatosan felszívódnak.

A kezelt területen átmenetileg az alábbiak jelentkezhetnek:

• bőrpír;
• viszketés;
• égő vagy feszítő érzés;
• nyomásérzékenység;
• kisebb duzzanat;
• keményebb, érzékeny köteg vagy csomó a kezelt véna lefutásában.

Ezek többnyire a kezelés várható helyi következményei, és általában fokozatosan megszűnnek. A kezelt vénában maradó alvadt vér miatt kialakuló érzékeny csomók esetenként orvosi kontrollt, ultrahangvizsgálatot vagy a véna tűvel történő kiürítését tehetik szükségessé.

A kezelt vénák környezetében finom, vöröses hajszálerek is kialakulhatnak, amit érújdonképződésnek vagy „mattingnek” nevezünk. Ez többnyire átmeneti, de ritkán tartósan megmaradhat.

Pigmentáció

A kezelt ér lefutásának megfelelően vagy a tűszúrások helyén barnás elszíneződés alakulhat ki. Ez többnyire hónapok alatt fokozatosan halványodik, de ritkán egy évnél tovább is fennmaradhat vagy tartóssá válhat.

Tartós vagy kifejezett pigmentáció esetén érsebészeti kontroll, szükség szerint bőrgyógyászati vagy lézerterápiás konzultáció javasolt. A pigmentáció elkerülése érdekében különösen fontos a kezelt terület napfénytől és szoláriumtól való védelme.

Ritka szövődmények

Ritkán a beadott gyógyszer az ér mellé kerülhet, vagy helyi kisérkárosodást idézhet elő. Ennek következtében hólyag, hámhiány, kis kiterjedésű bőrelhalás, pörk vagy később heg alakulhat ki.

Ritkán allergiás reakció jelentkezhet. Ennek tünete lehet bőrkiütés, viszketés, csalánkiütés, arc- vagy torokduzzanat, nehézlégzés, szédülés vagy vérnyomásesés. Súlyos, úgynevezett anafilaxiás reakció rendkívül ritka, de sürgős ellátást igényel.

A kezelés következtében felszínes vénás gyulladás vagy a kezelt vénában felszínes vénás trombózis alakulhat ki. Ennek jele lehet a fájdalmas, kemény vénás köteg, bőrpír, melegség és helyi duzzanat.

Amennyiben a gyulladás vagy a trombózis kiterjedt, a lágyék vagy a térdhajlat irányába terjed, illetve jelentős végtagduzzanat jelentkezik, orvosi vizsgálat és szükség szerint duplex ultrahangvizsgálat szükséges. Az esetleges véralvadásgátló kezelés szükségességét, készítményét és időtartamát a klinikai és ultrahangvizsgálati eredmények alapján, egyénileg kell meghatározni.

Nagyon ritkán mélyvénás trombózis vagy annak következményeként tüdőembólia alakulhat ki, mely akár halálhoz is vezethet.

Habszkleroterápia után ritkán átmeneti látászavar, vibráló fényjelenség, fejfájás, migrénes panasz, szédülés, zsibbadás vagy egyéb átmeneti neurológiai tünet jelentkezhet. Ezek többnyire rövid időn belül megszűnnek. Rendkívül ritkán átmeneti agyi keringészavar vagy stroke is előfordulhat, mely akár halálos következményekkel járhat.

Mikor kell haladéktalanul orvosi segítséget kérni?

Azonnali orvosi vizsgálat vagy sürgősségi ellátás szükséges, amennyiben a kezelést követően az alábbiak bármelyike jelentkezik:

• hirtelen kialakuló nehézlégzés;
• mellkasi fájdalom;
• vérköpés;
• hirtelen vagy jelentős egyoldali végtagduzzanat;
• beszédzavar;
• tartós vagy súlyos látászavar;
• féloldali gyengeség vagy érzészavar;
• eszméletvesztés;
• generalizált csalánkiütés;
• arc-, nyelv- vagy torokduzzanat;
• fokozódó, erős végtagfájdalom;
• a végtag vagy a lábfej hirtelen sápadttá, hideggé vagy érzéketlenné válása;
• gyorsan növekvő hólyag, seb vagy fekete elszíneződés a kezelt területen.

Rendelő elérhetőségei: drfazekasg@gmail.com, +36704081368

A rendelési időn kívül súlyos panasz esetén a 112-es segélyhívó szám hívandó, vagy a legközelebbi sürgősségi osztály keresendő fel.

A kezelés előtt feltétlenül jelezze

A kezelés megkezdése előtt tájékoztassa kezelőorvosát, ha:

• terhes vagy fennállhat terhesség lehetősége;
• szoptat;
• korábban mélyvénás trombózisa vagy tüdőembóliája volt;
• ismert véralvadási zavara vagy trombózishajlama van;
• jelenleg jelentős mozgáskorlátozottság áll fenn;
• véralvadásgátló vagy vérlemezke-gátló gyógyszert szed;
• hormonális fogamzásgátlót vagy hormonpótló kezelést alkalmaz;
• ismert gyógyszer-, polidokanol- vagy helyi érzéstelenítő-allergiája van;
• súlyos allergiás reakció vagy anafilaxia korábban előfordult;
• akut fertőzés, lázas állapot vagy súlyos általános betegség áll fenn;
• súlyos alsó végtagi artériás keringési zavara van;
• korábbi szkleroterápia után látászavar, migrénes vagy neurológiai tünet jelentkezett;
• ismert szívfejlődési rendellenessége, nyitott foramen ovaléja vagy más jobb-bal irányú szívüregi összeköttetése van;
• asztmában vagy súlyos krónikus tüdőbetegségben szenved;
• béta-blokkoló vagy ACE-gátló gyógyszert szed.

A kezelőorvos a felsorolt állapotok alapján dönti el, hogy a szkleroterápia elvégezhető-e, szükséges-e annak halasztása, illetve indokolt-e más kezelési módszer választása.

Lehetséges alternatív kezelések

A kezelendő visszértágulat típusától és az esetleges vénás elégtelenség mértékétől függően a szkleroterápia alternatívája lehet:

• a kezelés elhagyása és megfigyelés;
• kompressziós harisnya viselése;
• venotonikus gyógyszer (Detralex, Dimotec) szedése
• lézeres vagy más bőrön keresztüli kezelés;
• endovénás lézeres vagy rádiófrekvenciás kezelés;
• ragasztásos vagy más katéteres vénaelzárás;
• műtéti visszérkezelés.

Kozmetikai jellegű seprűvénák esetén a kezelés elmaradása általában nem okoz egészségkárosodást, azonban az elváltozások megmaradhatnak vagy tovább szaporodhatnak. Igazolt vénás elégtelenség esetén a kezelés elmaradásával a panaszok, a visszértágulatok, a duzzanat és a bőrtünetek fennmaradhatnak vagy fokozódhatnak.